Óceán szó jelentése
óceán (főnév)
1. Világtenger, hatalmas tömegű sós víz, a világrészek között elterülő vízfelület nagyon gazdag élővilággal. A szárazföldek éghajlatának, időjárásának, hőmérsékletének fő alakítója, és a felhők, esők, édesvizek eredete.
A Földön három óceán van. Az óceán vizén olcsón tudnak nagy távolságokra közlekedni óriási teherszállító hajók.
2. A hazánkhoz legközelebbi világtenger, amely Európát és Amerikát választja el egymástól.
Az óceánt a 20. század közepéig főként hajókkal szelték át. Ma már a legtöbb ember repülőgéppel hidalja át az óceán két partja közti távolságot.
3. Átvitt értelemben: Mérhetetlenül nagy víztömeg, illetve az ezzel elborított terület.
Az árvíz óceánná változtatta az Alföldet. Az óceánon tomboló vihar dobálja a hajót.
4. Átvitt értelemben: Mérhetetlenül nagy sokaság személyekből, tárgyakból, dolgokból.
Az utcákon a nagy tömeg óceánként hömpölyög. A világháborúkban a népek óceánja tört egymásra. A boltokat elönti a széles áruválaszték óceánja.
Eredet [óceán < latin: oceanus (világtenger) < görög: okeanosz (nagy tenger, „szétáradó”) < szanszkrit: ogha (vízözön, áradás)]
Lásd még: özön
Lezárva 7K: 2012. május 12., 15:15
