Provokál szó jelentése
provokál (ige)
1. Meggondolatlan cselekvésre sarkall. Előre megfontolt ártó szándékkal úgy viselkedik, olyat mond, úgy tesz, hogy azzal egy másik személyt visszavágásra vagy észszerűtlen, nem szándékolt tettre késztet.
A tüntető tömeget a beépített ügynökök provokálták, hogy összecsapjon a rendőrséggel. Néha egy elejtett szó is provokál, amikor a másik ember sértésnek veszi azt.
2. Erőszakos visszavágásra sarkall; eléri, hogy a másik fél fegyvert használjon.
A háborút a támadó provokálta. Aki provokál, az a tűzzel játszik.
3. Megtorlást vált ki kihívó magatartásával, tettével; ellenségeskedést kezdeményez.
A szemtelen gyerek provokálja a tanárt. Az egész csúnya verekedést a nagyképű hencegés provokálta.
4. Régies: Párbajt kezdeményez; becsületében megsérti a másik felet, aki elégtételt követel ezért.
A jól öltözött fiatalember provokálta az előkelő urat. Aki provokál, az el is veszítheti a párbajt.
Eredet [provokál < latin: provocare (felszólítani, kihívni) < pro- (elő-) + voco (hív, szólít) < vox (hang)]
