Jóhiszemű szó jelentése
jóhiszemű (melléknév)
1. Jót feltételező (személy), aki csak jót vár másoktól, jót gondol másokról mindaddig, amíg ebben a hozzáállásában nem csalódik.
Egy jóhiszemű ember segíteni akar másnak. A jóhiszemű kereskedő arra számít, hogy nem lop senki az üzletében.
2. Jót feltételező személyre jellemző (megnyilatkozás, magatartás); ilyen személlyel kapcsolatos (dolog).
A padon ülő felnőtt jóhiszemű nyugalommal nézi a parkban szaladgáló gyerekeket. Egy észszerű gondolkodású ember jóhiszemű feltételezéssel viszonyul máshoz. A jóhiszemű vásárló nem olvasta végig a szerződési feltételeket, holott ezek fontos információkat tartalmaztak.
3. Jogi: Jót akaró (személy), aki a valóságnak megfelelő módon, igazul, megmásítás nélkül intézi az ügyeit, végzi a dolgát. Tudatában van a segítő szándékának és a jóra törekvésének.
Egy jóhiszemű ember hajlandó kijavítani az elkövetett hibája következményeit. A jóhiszemű albérlő a saját pénzén megjavíttatta a villanyt a lakásban, és bízik abban, hogy a lakástulajdonos majd kifizeti a javítás költségét.
4. Jogi: Jót akaró személyre jellemző (megnyilatkozás, magatartás); ilyen személlyel kapcsolatos (dolog).
A portás jóhiszemű intézkedése kisebb gondot okozott a hivatalban. A jóhiszemű tévedést az emberek könnyen megbocsátják.
Eredet [jóhiszemű < jó + hiszem + -ű (melléknévképző)]