Zseni szó jelentése
zseni (főnév)
1. Rendkívüli tehetség. Kiemelkedő megfigyelési képességgel rendelkező személy, aki képes problémák, helyzetek lényegét, összefüggéseit átlátni, képes széleskörűen, nagyban gondolkodni, aki a különlegesen jó ötleteit, új megoldásait kitartó munkával valóra váltja, és kiemelkedő hatást gyakorol a körülötte élőkre.
A zseni a legnehezebb feladatot is meg tudta oldani. A jó vezető olyan zseni, aki minden körülmények között sikerre viszi a céget.
2. Az alkotó értelem; az ember lelki, értelmi képességeinek összessége, amely maradandó alkotásokat hoz létre.
A befutott művész költői zsenije már korai verseiben megmutatkozott. A színész karakteralakító zsenije a legjobban filmjeiben nyilvánult meg. A zsenihez egy százalék ötlet kell, és még 99 százalék munka. A zeneszerző zseni a zene területén.
Eredet [zseni < francia: génie (zseni < szellem) < latin: genius (szellemi képesség, szellemiség < emberi szellem < teremtőképesség) < geno (nemz, szül)]
Lásd még: géniusz
