Kivétel szó jelentése
kivétel (főnév)
1. Eltérő dolog vagy személy, amely különbözik a többi hasonlótól, amely a jellemzői alapján nem tartozik a többi közé, vagy kimarad a többi közül. Szabályostól eltérő eset, amelyre bizonyos feltételek vagy alapelvek nem teljesen igazak, nem érvényesek.
A fagyi kivétel a kiadásaink között, mert azt nem muszáj venni. A portás kivételével mind hazamentek a munkatársak. Azt tartják, a kivétel erősíti a szabályt, de valójában a kivétel lebuktatja a hamis adatot és érvényteleníti a hibás szabályt.
2. Egy dolog eltávolítása, tárgy kiemelése, elvitele egy helyről.
Egy orvost kértem meg a szálka kivételére. A takarékpénztárból a pénz kivétele kisebb összegekben történhet.
3. Régies: Kivetni való; kifogásolható tulajdonság; hiba.
Mi kivételt találsz te az én árumban? Az én kedvesemben nincs semmi kivétel.
Eredet [kivétel < ki- (igekötő) + vétel]
