Pénz szó jelentése
pénz (főnév)
1. Fizetőeszköz; közvetlen árucsere helyett kényelmesen használható jelképes csereeszköz, amelyet különböző értékek mérésére, kifejezésére, összehasonlítására, illetve termékek és szolgáltatások kifizetésére, vásárlására használunk, mert mindenki ismeri az értékét, elfogadja és bízik benne, hogy értékarányosan más árut, szolgáltatást, terméket lehet venni érte.
amellyel különböző értékű dolgok mérhetők, és arányosan elcserélhetők gyorsítja és egyszerűsíti a mindennapi cserefolyamatokat A munkánkért, termékünkért kapott fizetőeszköz, amivel kiegyenlítjük más érték vagy szolgáltatás árát.
A pénz valójában energia. A pénz alapja a bizalom. Ha elveszik a bizalom a gazdaságban, akkor elértéktelenedik a pénz.
2. Nagy anyagi érték; ezt megtestesítő vagyon, illetve a gazdaságba befektetett tőke.
A gazdag kereskedő nagy pénz felett rendelkezik. A pénz világa sokakat megszédít, ha nem értjük a mibenlétét. A legtöbb ember szeret nyugodtan aludni, és becsületes úton akar pénzhez jutni.
3. Régies, elavult: A legkisebb értékű fizetőeszköz darab.
Csak két pénz árválkodott a koldus tenyerében. Semmit nem kaptam a vásárban fél pénzért.
4. Átvitt értelemben, tájszó, népies: A hal pikkelye, a bőrén levő szarukorongok sora.
A kövér ponty hátán csak úgy csillogtak a nagy alakú halpénzek. A szakács a keszeg pénzét kapargatta.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
