Pép szó jelentése
pép (főnév)
1. Sűrűn folyós anyag; por- vagy lisztszerű anyag vízzel készített sűrű, gyakran ragacsos, de még folyékony keveréke.
A lisztből és vízből készült csiriz is pép. A gyerekek lisztes pépet készítenek papírragasztásra.
2. Sűrűn folyós étel; egynemű anyagból készült nyúlós, ragacsos étel, amelyet nem kell rágni.
A tejbegríz pépjét szeretik a gyerekek. Az anyuka főtt zöldségből pépet készít a kisgyerekének.
3. Papírgyártás: Sűrűn folyós alapanyag a papírgyártásban; elemi részeire bontott, sűrűn folyékony halmazállapotú nyersanyag, amelyből a további eljárás során a papiros készül.
A pépben rongy és használt papír is van. A pépet nagy lapokon terítik szét.
4. Régies, tájszó: Sűrű étel, amelyet vízben főtt búzalisztből készítettek, és zsírral fogyasztották.
A szegények étele volt a pép. Az asszony pépet ad az éhes gyerekeknek.
Eredet [pép < ómagyar: pepecs (pép) < görög: peposz (pép) < akkád: pappasu (pép, főtt)]
Lásd még: pepecsel
Lezárva 7K: 2013. december 8., 15:16
