Legitim szó jelentése
legitim (melléknév)
1. Szabályok szerint feljogosított (személy), aki megalapozottan birtokolja az őt megillető jogkört, hatalmat, pozíciót az érvényben levő törvények betartásával.
A legitim kormányt a szabadon megválasztott országgyűlés szavazza meg. Egy legitim vezetés ellen nem tör ki lázadás, mert a közösség érdekeit szolgálja, ha viszont fellázadtak ellene, akkor már biztos, hogy súlyosan sérti a saját választói érdekeit, tehát nem legitim hatalom többé.
2. Törvényes kereteknek megfelelő (eszköz, eljárás, tevékenység), amit megenged egy érvényes törvény, rendelet előírása vagy annak szelleme.
Egy legitim eljárás egyben méltányos is, ha jó a törvény. Az állam csak legitim eszközökkel végezheti a munkáját. A pártok legitim tevékenységét ellenőrizni lehet.
3. Szabályoknak megfelelő (dolog), ami kielégíti a szabályokban leírt formai és tartalmi követelményeket.
A legitim utasításon rajta kell lenni a kiadó teljes aláírásának. A legitim felhatalmazást két tanúnak kell aláírnia.
Eredet [legitim < latin: legitime (törvényszerűen) < legitimus (törvényes) < legis, lex (törvény, szabálygyűjtemény) < lego (gyűjt)]
Lezárva 7K: 2012. október 11., 09:19
