Túlélés szó jelentése
túlélés (főnév)
1. Életben maradás. Az a tény, hogy valaki a körülötte lévő világból érkező szorítások és megpróbáltatások ellenére továbbra is fennmarad, tovább él.
A sarkkutatók nehéz küzdelmet vívtak a túlélésért. A háborúban különösen nehéz a túlélés. A hajótörött mindent megtett a túlélés érdekében a lakatlan szigeten. A vadon élő állatok néha a túlélésért küzdenek, amikor élelmet keresnek.
2. Egyre magasabb színvonalú fennmaradás.
Minden vállalkozás a túlélésre törekszik. A túlélés csak akkor sikeres, ha virágzás és növekedés kíséri.
Eredet [túlél < túl- (igekötő) + él (ige) + -és (főnévképző)]