Ártó szó jelentése

ártó (melléknév)

Fájl:Ártó.jpg

1. Kárt, bajt okozó (személy, jelenség, történés).

A gyümölcsfáknak ártó fagy ellen füstöléssel védekeznek. A többi gyereknek ártó fiút megbüntetik.

2. Kárt, bajt okozó személyre jellemző (megnyilvánulás, tett); kárt, bajt okozó jelenséggel, történéssel kapcsolatos (dolog).

Az ártó cselekedetek visszaütnek az elkövetőre. Az ártó szándékot egy idő után kiismerheti az ember. A fagy ártó pusztítása után már csak jövőre lehet jó a termés.

3. Régies, népies: Átkot kimondó, rontó (személy); rossz szándékú kívánságot varászlással, igézéssel, ráolvasással közlő (személy).

Az ártó öregasszony elapasztotta a gazda tehenét, már egy ideje nem ad tejet. Az ártó boszorkány varázsszavakkal akar elbűvölni.

Eredet [ártó < árt (ige I.) + -ó (melléknévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja