Vét szó jelentése
vét (ige)
1. Bűnt követ el. Olyat tesz, amit nem lenne szabad elkövetnie a maga és társai erkölcsi elvárásainak megfelelően.
A képmutató könnyen felháborodik minden semmiség miatt, bár általában ő legalább annyit vét, mint amiért felháborodik. Könnyen megbocsátanak annak, aki vét és helyrehozza az okozott kárt.
2. Kisebb hibát követ el; enyhén megsért egy szabályt, szokást.
A gyerek egy helyesírási hibát vét a leírt mondatban. A nagymama rosszallón néz az unokájára, aki vét az udvariatlan beszéddel.
3. Régies, sport: Szabálytalanságot követ el, és ezért a saját csapata ellen büntető- vagy szabadrúgást ítélnek meg.
Az ellenfelet felbuktató játékos tizenegyest vét. A szabálytalankodó játékos szabadrúgást vét.
4. Régies, népies: Hirtelen rövid, erőteljes, lendületes mozdulattal dob. Lásd: vet.
A földműves karja lendületével magot vét. A sportoló szélesen lendülő karral kalapácsot vét.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
