Végkielégítés szó jelentése
végkielégítés (főnév)
1. Elbocsátott hivatalnoknak (ha megszünt a munkaköre), aki a szolgálati ideje folytán nyugdíjra igényt még nem tarthat, ehelyett egyszer fizettetett összeget kap.
Három havi bérének megfelelő végkielégítést kapott.
Eredet [végkielégítés < vég + kielégítés]