Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Volt szó jelentése

volt (ige)

Stormy.jpg

A múltban létezett, megtörtént, érzékelhették a hatását.

Nagy vihar volt a múlt héten. Nem volt megoldás az időjárás kivédésére. A kertünkben volt egy tűzhely.


Eredet [volt < ómagyar: volt < vol (van) + -t (múltidő jele) < ősmagyar: vol, val (van) < dravida: wal, ul (van, létezik)]


A nyelvtani adatokat lásd a van szónál.


További részletezés

1. Léttel, létezési formával rendelkezett; anyagi formában létezett; részt vett az anyagi világban, élt; a világban meg lehetett találni, fel lehetett lelni; lehetett látni, érzékelni, tudatában lenni; egy személy bizonyosságot érzett a léte felől.

Volt áram a vezetékben! Volt kocsi a házunk előtt! Sok érdekesség volt ezen a világon a múltban is. Két nagyszülő volt a családunkban. Volt olyan fogalom, amit nehezen értettek meg a tanulók. Amíg volt cél, addig jól haladtunk.


2. Helyzet, állapot, kapcsolat vagy viszony fennállt, folytatódott vagy fennmaradt.

Szeretet mindig volt az emberek között. Volt béke a földön.


3. Az említett céllal távozott; az említett helyre, eseményre indult.

A gazdasszony a vásárban volt. A férje meccsen volt.


4. Természeténél fogva létezett. Idő, távolság, történés vagy állapot kifejezésére használjuk, ami anélkül létezett vagy történt, hogy egy személy okozta.

Nagyon hideg volt. A híd túl messze volt innen. Pontosan dél volt.


5. Meghatározott hellyel vagy helyzettel rendelkezett; az említett helyen élt, létezett, lakott, tartózkodott.

A barátom a héten vidéken volt. A macska az ablakban volt. A polcon volt a tányér.


6. Egy bizonyos azonossággal rendelkezett; a szóban forgó dologként létezett; közli, hogy a múltbeli személy micsoda.

Én voltam a tanár. Te tanuló voltál. Ez a hölgy vezető volt.


7. Egy bizonyos azonossággal, megjelenési formával rendelkezett; a szóban forgó dologként létezett; közli, hogy a múltbeli dolog micsoda.

Ez a bútor egy asztal volt. Az volt ott a fal. Az a lapos kő egy szék volt. Te voltál a támaszom. Ez a szó ugyanígy volt a magyar nyelvben is.


8. Egy bizonyos jellemzővel, minőséggel rendelkezett; közli, hogy egy személy vagy dolog a múltban milyen.

Ez a hölgy szép volt. Én okos voltam. Te sikeres voltál. Volt az egy mázsa is. Rendben volt.


9. Esemény történt; egy hatás létrejött; történés, időszak tartott, zajlott.

Éppen megbeszélés volt az igazgatónál. A legnagyobb munkák közben igazi nyár volt.


10. Az egykori anyaga vagy lényeges eleme; tagja vagy része a múltban.

Az asztal fából volt. Ami műanyagból volt, az könnyen tönkrement. Téglákból volt az egész fal.


11. Törekedett egy eredményre, haladt egy cél felé.

A legjobb úton volt a dobogó felé. Célon volt. Azon volt, hogy sikeresebb legyen.


12. Bizonyos pénzbe került; időt, energiát kellett ráfordítani.

Nem tudtam, hogy ez ennyiben volt. Sokban volt akkoriban az autó fenntartása.


13. Tulajdonában tartott; rendelkezésére állt; fel tudott használni; létezett az ő számára.

Volt egy remek lova. Az illetőnek két kocsija is volt.


14. Emberek vagy élő dolgok között egykori kapcsolatot fejez ki; létezett az életében mint társ.

Ennek a lánynak egy bátyja volt. A cicánknak kilenc kölyke volt.


15. Rendelkezett egy dologgal (nem tulajdon esetén, például jellemzők); egy bizonyos állapot, minőség vagy mennyiség volt leírható; létezett vele kapcsolatban.

Szőke haja volt. Jókedve volt. A látványosságoknak nagy vonzereje volt.


16. Egykori kapcsolat, viszony minőségét fejezi ki.

Baráti viszonyban voltak. A barátaival jóban volt.


17. A felelősségi körébe tartozott; az irányítása alatt állt.

Érezte, hogy küldetése volt. Volt egy osztályom. A kis hercegnek volt egy rózsája, amit gondozott.


18. Életében megtapasztalt; bizonyos hatást okozott neki.

Az új autóval kevés gondunk volt. Volt egy kisebb betegségem. Ma jó napom volt.


19. Az említett csoport tagjaként, részeként létezett, működött; létezett közöttük.

Mindenki nagyon igyekezett, aki a csapatban volt. A fiam is a helyezettek között volt. A szomszéd is bent volt az egyesületben.


20. Egy személyre várt mint feladat vagy tennivaló; részvételt, tetteket igényelt; fennállt egy személy számára mint tevékenység.

Ma sok munka volt. Éppen megbeszélésem volt, amikor telefonon kerestek. Tegnap előadásuk volt délután. Három feladatod volt. Tegnap két vizsgám is volt.


21. Egy személy az elméjében őrzött; érzett, gondolt; létezett az emlékei, gondolatai között.

A mérnöknek volt néhány jó ötlete. A főnöknek volt egy javaslata.


22. Ellenőrzés alatt tartották; hátrányos helyzetbe került.

Lakat alatt volt a rabló. Végre a rendőrök kezei közt volt.


23. Adott módon cselekedett, viselkedett egy személy, történt egy esemény, jelenség.

Az ügyintéző megértéssel volt az idősek felé. A szomszéd tekintettel volt a lakótársakra. A gazda úgy gondolja, hogy hasznára volt az időjárás.


24. A valóságnak megfelelt; igazként, helyesként állt fenn.

Az úgy volt, hogy behelyettesítettük a számokat a képletbe. Hogy volt az, hogy dolgoznunk kellett? Ez így volt más szavak esetében is.


25. Hatást jelez, amit nem a szóban forgó dolog vagy személy okozott magának, hanem rá van hatással, megtörtént vele: lényegtelen, vagy nem tudjuk, hogy ki okozta.

A zsákmány percei már meg voltak számlálva. A rácsos kapu zöldre volt festve.



volt (segédige)

1. Az említett céllal távozott; az említett helyre, eseményre indult.

A gazdasszony vásárolni volt. A férje dolgozni volt.


2. Régies: Jelzi, hogy a szóban forgó cselekvés, történés egy ismert múltbeli pillanat vagy esemény előtt véget ért; azelőtt; egykor.

Itt pihent volt a király. Az országot jártuk volt. Ahogy a költő mondta volt: "Naggyá nem lenni gyalázat, mind naggyá legyetek".



volt (melléknév)

Ma már nem létező; ma már akként nem létező; akkori; egykori.

Elhagyták a volt képességei. A volt elnök is megjelent az ünnepségen.



volt (főnév I.)

Az, ami csupán egykor létezett; az, amit csupán egykor tartott birtokában.

Emlékezzünk a hajdanvoltakra. Voltra nem ad a boltos.



volt (főnév II.)

Battery2.jpg

A villamos feszültség mértékegysége (V).

Az elem másfél volt feszültséget ad. Tápfeszültség: 9 V.


Eredet [volt < Alessandro Volta (olasz fizikus nevéből)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)