Viháncol szó jelentése
viháncol (ige)
1. Az ember félig elnyomott hangon, csintalanul nevetgél.
2. Aló is viháncol, amikor valaminek megörül.
A paripa viháncolva nyargalta körül a kazlat.
Eredet [viháncol < vihog + hancúr + -ol (igeképző) összevonása]