Vetés szó jelentése
vetés (főnév)
1. Magok földbe juttatása egy (nagyobb) földterületen géppel vagy kézzel; őszi vagy tavaszi mezőgazdasági munka, amikor a haszonnövények magvai, gumói tömegesen a termőtalajba kerülnek.
Ma már a vetést vetőgépekkel végzik. Később kezdődik a vetés a szántóföldet elöntő belvíz miatt.
2. Ültetés eredménye; az elvetett gabonaszemek, más magvak, gumók összessége egy területen; a friss növénykezdeményekkel kisarjadt földterület.
A vetés szépen zöldül. Az őszi vetést belepi a hó.
3. Messzire dobás, amikor széles ívben, nagy erővel, messzire repítenek egy követ, dárdát, gerelyt, tárgyat, dolgot.
A kalapácsvető versenyző vetése nagyszerűen sikerült. A vetés távolsága új csúcs lett.
4. Átvitt értelemben: Elért eredmény, következmény; kifejtett hatás.
A vállalat vezetőségének vetése a következő félév bevételeinek növekedésén már meglátszik. A jó iskola vetése a következő generáció sikerének kulcsa.
5. Régies, elavult: Könnyen áttekinthető összefoglalás, amely számokat, adatokat, ismereteket tartalmaz, és további tanulmányozás és intézkedések alapja lehet; adatok, számok, ismeretek táblázata.
A könyvelő egy vetést készít a vállalt pénzügyi helyzetéről. A tanár egy vetést kér a tanulóktól a megtanult tudnivalók összefoglalásaként.
Eredet [vetés < vet + -és (főnévképző)]