Vereség szó jelentése
vereség (főnév)
1. harc, háború vagy játék elvesztése.
Melyik csapat szenvedett vereséget?
2. az az állapot, amikor nem érünk el sikert; kudarc.
Az ő projektje biztos vereség volt.
Eredet [vereség < ver + -e- (kötőhang) + -ség (főnévképző)]