Áspis szó jelentése
(Ureuszkígyó szócikkből átirányítva)áspis, áspiskígyó (főnév)
1. Mérges kígyó, amely a viperafélék családjába tartozik. Átlagos testhossza 60–65 centiméter, de lehetnek 85 centiméteres példányok is. Feje háromszögletű, szeme sárgás vagy barnás, orra enyhén felfelé áll, alul citromsárga farka rövid. Testének alapszíne világosszürke, szürkésbarna, sárgásbarna vagy téglavörös, rajta többnyire sötét, cikcakkos vagy hullámos rajzolat, amely többször megszakadhat, különálló foltos lehet. Európában Spanyolország északnyugati részétől terjed el Franciaországon, Olaszországon és Svájcon át, Németország délnyugati részégig. Elba és Szicília szigetén is honos. (Latin neve: Vipera aspis.)
Az áspiskígyó leginkább kisemlősöket, különösen egereket eszik. Az áspis kedveli a száraz, napos cserjékkel benőtt területet, sziklás hegyoldalakat.
2. Egyiptomi mérges kígyó, amelyik a kobrafélék közé tartozik. Teste két méternél is hosszabbra nő. (Latin neve: Naia haie.) Az ókorban a fáraók hatalmi jelképe volt; ureuszkígyó.
Az ókori Egyiptomban vallásos tisztelet vette körül az áspiskígyót. A fáraó egy áspist ábrázoló jelképet viselt a koronáján. Egyiptomban gyakran láthatunk áspissal bűvészkedő mutatványosokat.
3. Átvitt értelemben: Házsártos asszony; rosszindulatú, veszekedős személy.
A férfi nehezen bírja az áspiskígyó morgolódását. Az áspis anyósként a menyét gyötri.
4. Régies, elavult, katonaság: Hosszú csövű, kisebb ágyú a 16. században. Többi neve még: csatakígyó, sugárágyú.
Az áspisokból tüzeltek a rohamozó páncélos lovasokra. Az áspiskígyók nem értek semmit a várfalak ellen.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
