Tőr szó jelentése
tőr (főnév I.)
1. rövid, hegyes pengéjű szúró fegyver.
Rövid, hegyes szúróeszköz, melyet közelről való szúrásra, ölésre használnak; hegyes vadászkés, mellyel az erősen megsebesített vadat leszúrják.
Egy tőrt rántott elő az övéből.
Eredet [tőr < ómagyar: tőr < ősmagyar: tir, tirr (tőr) < dravida: táru (vastüske)]
tőr (főnév II.)
2. Vékony, szálas tárgyból például lószőrből kötött hurok, mellyel télen a madarakat fogják.
Eredet [tőr < ómagyar: tőr < ősmagyar: teir, terild (tőr, csapda) < dravida: torlu (béklyó, hurok)]
Kifejezés
Tőrbe csal (ejt) - (legyőz).
