Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Tanár szó jelentése

tanár (főnév)

Teacher.jpg

1. Iskolai oktató, aki az általános iskola felső tagozatában, illetve a középiskolában hivatásszerűen tanítással és neveléssel foglalkozik.

Az ötödikesek az eddig megszokott tanító néni helyett szeptemberben az első órákon egymás után megismerkedtek a tanáraikkal. A tanár elkezdett lapozni az osztálynaplóban, hogy a táblához hívja azt, aki régen felelt. A gimnáziumi tanár egy vidéki városban nagy műveltségű embernek számított.


2. Felsőoktatásban oktató személy. Egyetemen, főiskolán rendszeres oktató (férfi); professzor.

Az adjunktus azért írta a különféle szakmai cikkeit, hogy egyszer majd kinevezzék egyetemi tanárnak. A tanszékvezető egyetemi tanárnak nagy tekintélye volt a hallgatók között is. Az orvostudományi egyetemen oktató tanár maga is végzett műtéteket a klinikán, betegei is tanár úrnak szólították.


3. Magánúton tanító férfi, aki egy adott tananyagot vagy gyakorlati ismeretet, jártasságot oktat (például: nyelvet, táncot, zenét).

A zongorázni tanuló fiú hetente háromszor elmegy a zongoratanárhoz. A egykori versenytáncos jó hírű tánctanár lett.


4. Régies: Kiemelkedő műveket alkotó személy, aki a művészet, a tudomány adott területén vagy az iparművészet adott ágában kiemelkedően jártas, nagy alkotásokra képes.

A híres festőművészt a kollégái méltán szólították tanár úrnak. A Nobel-díjas kutató fizikust a kollégái tanárként tisztelték, habár nem oktatott soha egyetemen.


Eredet [tanár < tan + -ár (főnévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)