Tönk szó jelentése

tönk (főnév I.)

Fájl:Tönk.jpg

1. Fának a törzse; gombának a nyele, szára.

Eredet [tönk < ómagyar: tönk < ősmagyar: tömk, tenk, tönkesz, tömpöly, tomb (tönk) < dravida: tundu, tumikkei, tumippu (darab, szelet) < tumi (szel, vág)]

tönk (főnév II.)

Fájl:Tönk.jpg

Átvitt értelemben: önmagával tehetetlen állapot.

Tönkre veri az ellenséget.

Eredet [tönk < középmagyar: tenk (bukás, szorultság)]

Tönkre tesz valakit - (a.) szóval vagy tettleg lever; b.) vagyonilag megbuktat).

Tönkre tesz valamit - (a.) végképp elront; b.) vagyonilag elbukik).

Tönkre jut; tönkre megy - (vagyonilag megbukik).