Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

T szó jelentése

-t, -at, -et, -ot, -öt (határozórag)

Az említett dolog elérésére irányul a cselekvés, történés.

életet ad, mesét mond

A balettozók szép táncot lejtenek a színpadon.


Eredet [-t < dravida: -tte, -tana, -tanei (-t; tárgyrag, határozórag)]


További részletezés

1. Az említett ideig.

öt évet, egy napot

Még ülök egy percet, aztán megyek.


2. Az említett számú alkalommal.

egyet, sokat

Ötöt kell lépni az ajtóig.


3. Az említett dolog tekintetében, szempontjából.

korát, erejét nézve

A tudását illetően ő a legjobb.


4. Az említett dologként, dolog helyett.

őrt áll, védőt helyettesít

A filmben egy lovagot játszik.


5. Az említett hely minden részén; teljes hosszán; egészében.

megjárta a mezőt, utat

Ők már végigélték az életet.


6. Az említett mértékben.

picit, rövidet

Egy kicsit meglepett a választása, de akkor is elfogadom.


7. Az említett módon; az említett körülmények között.

erőst, mihelyt

Egyenest a házhoz szaladtak, amikor látták, hogy víz folyik ki a küszöbön.


8. Az említett személyre, dologra irányul a cselekvés.

fiát, almát

Szeretem a macskát simogatni.


9. Az említett, vagy a beleértett dolog miatt.

a fenét tűröd, mi a rosszat vársz

Mit vacakol még mindig?


10. Az említett dolog a cselekvés, történés eredménye.

fiút szül, házat épít

Ebédre sokszor főz levest anya.



-t, -tt (helyhatározórag)

Lásd: -tt, -t, -ott, -ett, -ött, -ütt (helyhatározórag)



-t, -tt (melléknévképző)

Az említett jellemzőjű.

roppant nagy épület, eltört váza, érett alma

A hírt döbbent csend fogadta.


Eredet [-t, -tt < -t, -tt (ige múlt idő jele)]


Használati megjegyzés: az ilyen képzésű szót csak főnév előtt szokás használni – önmagában névszóként használva zavaros mondatot eredményez, magyartalan.

Például helyes: „Ez kifizetett áru.” Zavaros: „Ez az áru kifizetett.” (Ugyan mit fizetett ki az áru?)



-t, -at, -et (főnévképző)

Lásd: -at, -et, -t (főnévképző)



-t, -tt (ige múlt idő jele)

Lásd: -tt



-t (igeképző)

Az említett jellemzőjű cselekvést, történést teszi, okozza a szóban forgó dologgal.

durrant, rezzent, támaszt, bánt, lót
Anya reggelente korán kelt fel minket.


Lásd még: -at, -et (igeképző), -ít (igeképző), -ajt, -ejt (igeképző), -aszt, -eszt (igeképző)



T, t (betű)

A harmincharmadik betű a magyar ábécében; a huszonharmadik mássalhangzó.

A gyerekek az első osztályban tanulják meg a t betű írását. A gyerekek azzal játszanak, hogy t betűvel kezdődő szavakat keresnek.

Bet T-web-600.jpg


Lezárva 7K: 2014. július 23., 16:51




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)