Sírbolt szó jelentése
sírbolt (főnév)
1. Sírverem egy temetőben, amely több koporsó befogadására alkalmassá kiépített földbe mélyített hely; rendszerint kőből vagy márványból készül, felnyitható fedele van.
A család a halottainak egy közös sírboltot készített a temetőben. A sírboltot egy gyászt jelképező szobor díszíti.
2. Díszes temetkezési hely, ház alakú építmény, amelynek rendszerint föld alatti részében a koporsókat helyezik el.
A nemesi család a kastélyhoz közeli sírboltba temetkezett. A sírbolthoz vezető utat magas fák szegélyezik.
3. Altemplomban elhelyezett sírhely, amit egy templom szentélye alá vagy egy kolostor alá építettek; rendszerint művészileg kiképzett csarnok, amelybe halottakat temettek.
A koronázó templom sírboltjában néhány királyt is eltemettek. A püspöki székesegyház sírboltjában több püspök sírja található.
4. Sírkamra; sziklába vájt és megfelelő módon kiképzett temetkezési üreg.
A város alatti alagútrendszer egy részében sok sírboltot tártak fel a régészek. A régi városhoz közeli sziklás hegyoldalban sírboltok sorakoznak.
Eredet [sírbolt < sír (főnév) + bolt]