Szomorú szó jelentése
szomorú (melléknév)
1. Tartós bánatot érző, boldogtalan (személy), akinek nincs jókedve. Céltalan, rosszkedvű (ember).
A szomorú gyerek már játszani sem akar. Az edző a szünetben próbálta felrázni a vesztésre álló, szomorú csapatot.
2. Boldogtalan érzést okozó (hatás, változás), amely elrontja a kedvet. Nagyon nehezen elviselhető, eredménytelen, keserves (élet, állapot).
A háború mindig szomorú történet. Szomorú hírt hallottam egy elhunyt rokonról. Szomorú sorsa volt a szegény embereknek.
3. Átvitt értelemben: Napsütés nélküli; erősen felhős, borús (időjárás).
Nem volt kedvünk strandra menni azon a szomorú napon. A szomorú idő miatt inkább az üdülőben maradtunk.
Eredet [szomorú < ómagyar: szomorú < ősmagyar: szomoró, szomoja, szomorj (szomorúság) < dravida: samarlppu (bánat, fájdalom) < samarl (bánt)]
