Szerencsés szó jelentése
szerencsés (melléknév)
1. jó szerencsével rendelkező vagy jó szerencsét hozó. Akinek a szerencse kedvez.
Szerencsés döntés volt. Szerencsés ember vagyok.
Eredet [szerencsés < szerencse + -s (melléknévképző)]
Kifejezés
Szerencsés utat! - (jókívánság utazás előtt).
Szerencsés órában született - (szerencsés az élte).