Szakóca szó jelentése
szakóca (főnév)
Történelem: Egy fa nyélből és kő fejből állóeszköz, amelyet a kőkori emberek vadászatra használtak.
A marokkövet felváltotta a szakóca. Az ősember a szakócával leütötte az állatot.
Eredet [szakóca < középmagyar: szakó (szegő, vágó) < szeg (ige)]
Lásd még: szekerce