Száműzetés szó jelentése
száműzetés (főnév)
1. Lakóhelyről kitiltás; rendszerint politikai okokból, büntetésképpen annak tilalma, hogy egy személy szabadon választott eddigi lakóhelyén tartózkodjon. Huzamos kitiltás a korábbi lakóhelyet magában foglaló nagyobb területről, amely az illetőnek addig állandó tartózkodási területe, hazája volt.
Az orosz cárok a lázadókat Szibériába küldték száműzetésbe. A száműzetésből sokan nem tértek vissza, hanem ott végleg letelepedtek.
2. Lakóhelyről kitiltás ténye; ítélet, amely ezt (1) a büntetést tartalmazza.
A száműzetés egy fokkal enyhébb a halálbüntetésnél. A bíróság száműzetésre ítéli a titokban szervezkedő írót.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.