Sín szó jelentése
sín (főnév)
1. hosszú vasrúd, amelyből általában kettőt párhuzamosan egymás mellé rögzítenek a földre, hogy vonatok tudjanak rajta közlekedni.
A sínek nagyon hosszúak.
2. Lapított vasrúd, mellyel faszerkezeteket erősítenek meg, vagy a szekérkerék talpát szokták körülövezni.
3. Rögzítőlap; kemény lap, amihez a törött kart, lábat rögzítik, hogy gyógyulás közben ne mozduljon el.
Eredet [sín < német: Schiene (sín, pánt, abroncs) < germán: Schin (kéreg, héj)]
Kifejezés:
Sínen tart: eléri, hogy egy személy, folyamat, történés a meghatározott módon haladjon a számára kijelölt úton a célja felé. Eléri, hogy ne legyen eltérés a helyes haladási úttól, módtól.
