Röppentyű szó jelentése
röppentyű (főnév)
1. Régies: Sziporkázó fényt adó eszköz, amelyet tűzijáték alkalmával használnak. Egy szerkezettel a levegőbe juttatott töltény, amely bizonyos magasságban szikraesőt szórva robban fel.
A tűzijátékot néhány kilőtt röppentyű hangos durranása nyitotta meg. A magasba lőtt röppentyű fényes csillagot szór szerteszét.
2. Régies: Magasra kilőhető jelzőeszköz, amely éles, színes fényt vagy jól látható füstöt áraszt.
A tiszt egy röppentyűt lő ki a fegyveréből, amivel jelzi a támadás megindítását. A tengerbe esett pilóta színes röppentyűvel jelzi a helyét a keresésére indult helikopternek.
3. Régies, katonaság: Gyújtóanyagot célba juttató fegyver, amelyet nagy távolságból lőnek ki, és meredeken emelkedik a levegőbe. Ilyen fegyvert kilövő szerkezet.
A várostromhoz röppentyűket is használ az ellenség. A kilőtt röppentyűkkel a magas falak mögötti épületek tetejét igyekeznek felgyújtani.
Eredet [röppentyű < röppen + -tyű (főnévképző)]
