Rosszakaratú szó jelentése
rosszakaratú (melléknév)
1. Ártó szándékú (személy), aki arra törekszik, hogy másnak kárt, bosszúságot okozzon. Romboló cselekedetet végző (személy).
A rosszakaratú embert a bosszúállás vezérli. A pletykák terjesztése a rosszakaratú emberek tulajdonsága.
2. Ártó szándékú emberre jellemző, romboló (megnyilatkozás, tett).
A rosszakaratú híresztelés rombolja a másik ember jó hírét. Az igazgató utasítása nem lehet rosszakaratú intézkedés, még akkor sem, ha többletmunkát okoz.
Eredet [rosszakaratú < rossz + akarat + -ú (melléknévképző)]
