Rikító szó jelentése
rikító (melléknév)
1. Ízlést sértően túlságosan látszó (szín, felület, tárgy) a környezetéhez képest. A környezetétől bántóan elütő (szín, látvány, tárgy). A környezetéből kirívó (látvány, tárgy).
Már messziről látszik a férfi rikító nyakkendője. A falon rikító rózsaszín ízléstelen látvány.
2. Tájszó: Éles, magas hangot hallató (személy), aki nagyon örül, jókedvű. Éles, magas hangon rövid, értelem nélkül rikoltó (kiáltás, megnyilvánulás).
A boldog, nagyot rikító nyertes érthetően jókedvű. A lányok rikító forgása tánc közben tetszik a férfiaknak.
3. Régies: Élénken tarka, sokszínű (látvány, szín, tevékenység).
A rikító tavaszi réten sok virág nyílik egyszerre. A vásár rikító forgatagában mindenféle ember megtalálható.
Eredet [rikító < rikít + -ó (melléknévképző)]