Radioaktív szó jelentése
radioaktív (melléknév)
1. Fizika, kémia: Sugárzó (elem, anyag), amelynek atommagja felbomlik és más elemmé alakul, miközben nagy energiájú sugarakat bocsát ki.
Radioaktív elem például: a rádium, az urán. Az atomerőműben radioaktív hulladék képződik.
2. Fizika, kémia: Nagy energiájú részecskékből álló (sugárzás), amely egy elem atommagjának szétesésekor keletkezik és a levegőt vezetővé teszi, hőt fejleszt, átlátszatlan anyagokon is áthatol, némely anyagot fénykibocsátásra késztet, az élő sejteket pedig károsítja.
A rákos daganatokat rejtő testrészt radioaktív sugárzással kezelik. Az atomerőműben automatikus védelmi rendszer akadályozza meg a radioaktív sugarak kijutását.
3. Sugárzó elemeket tartalmazó (víz, anyag), amely sugárzó részecskéket is tartalmaz.
Az orvos radioaktív vizű fürdőbe küldi a beteget. A radioaktív por miatti szennyezést bő vizes lemosással el lehet távolítani a ruhánkról.