Pöfékel szó jelentése
pöfékel (ige)
1. Füstgomolyagot ereget pipa vagy szivar szívásakor, mialatt ajkával tompán cuppogó hangot hallat.
A nagypapa a tornácon pöfékel. Az urak vacsora után szivarral pöfékelnek a dohányzószobában.
2. Cigarettát szív, és dohányfüstöt ereget.
A munkások ebédszünetben pöfékelnek. Az asszony szerint az férje túl sokat pöfékel.
3. Gázt, füstöt bocsát ki magából időnként lökésszerűen, miközben dohogó, buggyanó hangot hallat.
Gőzmozdony pöfékel felfelé a dombon. A város mellett magasodó vulkán kénes gomolyagot pöfékel.
Eredet [pöfékel < pöf (hangutánzó) + -ék (főnévképző) + -el (igeképző)]
Kifejezés
Füstöt pöfékel – (a.) égésterméket fúj, bocsát ki; b.) dohányt szív).