Pálinka szó jelentése
pálinka (főnév)
1. Erős szeszes ital. Cukrot, illetve keményítőt tartalmazó anyagból (gabonából, burgonyából, gyümölcsből) cukrosítással, erjesztéssel, majd lepárlással készített, nagy százalékban alkoholt tartalmazó ital.
A reggeli pálinka felmelegít – gondolja sok, fizikai munkát végző ember. A vacsora előtt pálinkát ittak a vendégek. Az orosz pálinkát vodkának nevezzük.
– Magyarországon termett gyümölcsből és szőlő törkölyéből készülnek,
– 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz finomszeszt és aromát nem tartalmaznak,
– minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek.
A pálinka szó használatát az Európai Unió szabályozta. Magyarországon kívül még négy osztrák tartomány használhatja italos üvegein a pálinka megnevezést. A képen a kisüsti pálinka címkéje látható 1936-ból.
3. Italfogyasztás. Lepárolt erős szeszes ital rendszeres, túlzott fogyasztása.
A faluban mindenki tudta, hogy Józsi bácsinak a pálinka lett a veszte. Hiába mondta neki az orvos, mégsem tudott leszokni a pálinkáról.
Eredet [pálinka < középmagyar: pálinka < összevonás: pállik, párlik (erjed, párolog) < pára + szláv: palenka (párlat) < parity (lepárol) < par (pára, gőz)]