Pocsék szó jelentése

pocsék (melléknév)

1. Felháborítóan rossz (eredmény, körülmény, tulajdonság), amely gyalázatosan szégyenteljes vagy nehezen elviselhető.

Késő ősszel pocsék időjárás van a sok eső, nagy sár miatt. A pocsék munka miatt a főnök veszekszik a beosztottal.

2. Visszataszítóan csúnya, látványában ronda (külső, forma, alak, testrész, személy, állat).

Sokan a békát pocsék állatnak tartják. A lány karcsú alakja nem ellensúlyozta pocsék arcát.

3. Tájszó: Pazarló (személy), aki felelőtlenül költi a pénzét, vagy könnyelműen bánik a rábízott anyaggal, dolgokkal.

A pocsék gazdának nem marad semmije télre. A pocsék háziasszonynak soha nincs elég pénze a hónap végén.

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Pocsék, mint a sötét éjszaka – (a.) nagyon rossz; b.) nagyon csúnya).

Régies, elavult: Sáros víz, amely kis mélyedésekben, gödrökben gyűlik össze, ha esik az eső; pocsolya.

A nagy eső után a külvárosi utca tele van pocsékkal. A kocsi kereke belehajt a pocsékba, és szétfreccsenti a sarat.

Eredet [pocsék < pocs (hangutánzó) + -ék (főnévképző I.)]