Pocsék szó jelentése
pocsék (melléknév)
1. Felháborítóan rossz (eredmény, körülmény, tulajdonság), amely gyalázatosan szégyenteljes vagy nehezen elviselhető.
Késő ősszel pocsék időjárás van a sok eső, nagy sár miatt. A pocsék munka miatt a főnök veszekszik a beosztottal.
2. Visszataszítóan csúnya, látványában ronda (külső, forma, alak, testrész, személy, állat).
Sokan a békát pocsék állatnak tartják. A lány karcsú alakja nem ellensúlyozta pocsék arcát.
3. Tájszó: Pazarló (személy), aki felelőtlenül költi a pénzét, vagy könnyelműen bánik a rábízott anyaggal, dolgokkal.
A pocsék gazdának nem marad semmije télre. A pocsék háziasszonynak soha nincs elég pénze a hónap végén.
Nyelvtani adatok
Kifejezés
Pocsék, mint a sötét éjszaka – (a.) nagyon rossz; b.) nagyon csúnya).
pocsék (főnév)
Régies, elavult: Sáros víz, amely kis mélyedésekben, gödrökben gyűlik össze, ha esik az eső; pocsolya.
A nagy eső után a külvárosi utca tele van pocsékkal. A kocsi kereke belehajt a pocsékba, és szétfreccsenti a sarat.
Eredet [pocsék < pocs (hangutánzó) + -ék (főnévképző I.)]