Plazma szó jelentése
plazma (főnév)
1. Energiává bomló anyag átmeneti halmazállapotban. Más anyagok és energiák hatására változó alakja lehet. Jó villamos vezető. Nagyon magas hőmérsékleten (tízezer fok felett) alakul ki. A plazma hatalmas energiák hatására felbomlott molekulaszerkezetű gáz, amelyben a gázt alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, így ionok és szabad elektronok keverékéből áll.
A plazmát a tudósok az anyag negyedik halmazállapotának is nevezik a folyékonyon, szilárdon és légneműn kívül. A villámok és csillagok anyaga plazma.
2. Ásványtan: Sötétzöld ásvány, apró vörös foltokkal; a kvarc egyik változata.
A talált kőzetdarabban csillogó plazma látható, magyarázza a tanár az osztálykiránduláson. A plazmát kisebb értékű drágakőként használják az ékszerészek.
3. Biológia, orvosi: A sejt élő anyaga, amely ásványi sókból, vízből, cukrokból és fehérjékből épül fel.
A biológus a sejt plazmáját vizsgálja mikroszkóp alatt. A plazma állapotából következtetni tudunk a sejt állapotára.
4. Biológia, orvosi: A vér egyik összetevője, amely halványsárga színű folyadék; vérplazma. Ebben élnek a vér különféle sejtjei.
A laboratóriumban külön vizsgálják a plazma összetételét a levett vérből. Az eltárolt plazmát vérátömlesztéskor használják.
Eredet [plazma < angol: plasma (plazma) < latin: plasma (teremtett dolog) < plasso, plasmo (alkot, formáz)]
