Palóc szó jelentése
palóc (főnév)
1. Észak-magyarországi népcsoport. A Duna-Tisza közétől, az ország közepétől észak felé húzódó részen lakó, sajátos népszokásokat őrző népcsoport. Egykor avar eredetű nép, amely a magyarságba beolvadt.
A palócok sajátos népviseletet viselnek. A palócok nyelvjárása érdekes hangzású, különösen a nyílt „a” és „á” hangok miatt.
2. Észak-magyarországi népcsoport tagja.
Mikszáth Kálmánt nagy palócnak nevezték. Hollókőn találkozhatunk palócokkal.
3. Észak-magyarországi népcsoport nyelvjárása.
A palóc nevetséges lehet a fővárosi fülnek. A palócot a nógrádi falvakban beszélik, különösen Salgótarján környékén.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
