Palánta szó jelentése
palánta (főnév)
1. Fiatal növény, amelyet üvegházban vagy más meleg helyen tartott ládikába, cserépbe vetett magból nevelnek, és már megerősödött állapotban ültetik ki a szabadba, az állandó helyére.
A palántákat kezdetben még óvni kell a hidegtől. A palántákat a hajnali fagyok elmúltával szabad csak kiültetni.
2. Átvitt értelemben: Kisgyermek három-négyéves korig.
A palánták először még bölcsődébe járnak. A palánták az óvodába kerülve egyre önállóbak lesznek.
Eredet [palánta < latin: planta (palánta, bujtás) < planto (ültet, „betapos”) < planta (talp)]
Lezárva 7K: 2013. november 5., 17:00
