Nyiladék szó jelentése
nyiladék (főnév)
1. Erdészet: Erdei irtás, amely hosszú sávot alkot a fák közt.
A nyiladékon át távvezeték halad keresztül a hegyen. A kirándulók kiérnek a nyiladékba.
2. Erdészet: Kivágott sáv, esetleg keskeny út, amelyet fáktól, bokroktól vagy más növényektől mentesen tartanak.
A nádasban is van egy nyiladék, ahol csónakkal lehet közlekedni. A nyiladékban egy szekérút vezet át az erdőn.
3. Régies: Keskeny nyílás egy szilárd anyagban, testben; rés.
A szobafestő először begipszeli a falon talált nyiladékokat. A deszkák közti nyiladékokon be lehet látni a kerítésen át. A hajótesten keletkezett nyiladékokat szurokkal és kóccal tömték be régen.
Eredet [nyiladék < nyíl(ik) + -ad (igeképző) + -ék (főnévképző)]
