Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Nómenklatúra szó jelentése

nómenklatúra (főnév)

1. Elnevezési rendszer, egy tárgykörben, tudományágban a dolgok vagy elemek elnevezésére használt szavak összessége.

Egy új tárgykör tanulásakor a nómenklatúrát is meg kell tanulni. Az eltérő nómenklatúra miatt egyes szavak jelentése kisebb-nagyobb mértékben más és más a szakterületek szerint.


2. Szleng: Hatásköri jegyzék, amely alapján a pártállami rendszerben (a szocializmus idején) az egyes vezető tisztségekre kiválasztották a megfelelő személyeket.

A pártbizottság a nómenklatúrát is figyelembe veszi az igazgató kinevezésekor. A nómenklatúrának döntő része a politikai megbízhatóság.


3. Szleng: Vezetőréteg a pártállami rendszerben (a szocializmus idején).

A nómenklatúra számára külön pártüdülők álltak rendelkezésre a Balaton partján. A nómenklatúrához tartozás különleges előnyökkel járt.


4. Régies: Betűrendes névjegyzék, amelyben személyek (ritkábban más élőlények, dolgok) nevét sorolják fel egymás után.

Az egyesület tagságának nómenklatúrájába felvették az új tagot. Az országgyűlési választásokon csak a választók nómenklatúrájába felvett személyek szavazhatnak.


Eredet [nómenklatúra < latin: nomenclatura (névjegyzék) < nomen (név) + calator (kiáltó, szólító) < calo (kiált, hív)]


Lezárva 7K: 2013. június 17., 15:16




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)