Mostoha szó jelentése
mostoha (melléknév)
1. Nem vér szerinti (személy, szülő, rokon).
A mostohaapa a gyerek édesanyjának második férje. A gyerek mostohatestvére az új házassággal költözött édesanyja családjába.
2. Átvitt értelemben: Barátságtalanul ható, rosszindulatú (bánásmód, viselkedés), amelyből hiányzik a szeretet, jóindulat.
A távoli rokonok mostoha fogadtatásban részesültek, hiába utaztak több órán át. A mostoha környezet rosszul esik egy gyereknek.
3. Átvitt értelemben: Nehezen elviselhető (időjárás, helyzet, állapot), amely gondot, bajt, kellemetlenséget okoz.
Az utazó a mostoha körülmények ellenére kitart úti célja mellett. A télen a mostoha időjárás széllel és nagy fagyokkal járt.
4. Átvitt értelemben: Keveset nyújtó (eredmény, termés), amelyben nincs vagy alig van haszon; ilyen eredménnyel kapcsolatos (dolog); szűkös, szűkmarkú.
A gazda nem örül a mostoha termésnek, alig jut valami, amit el lehet adni. Az időjárás kedvezőtlen alakulása mostoha kilátásokat jósol a betakarítás idejére.
Eredet [mostoha < ómagyar: mostoha < ősmagyar: míthuko (mostoha, „pótló-ka”) < dravida: marru, mattu (pót, helyettesítő)]
Megjegyzés: A szó ómagyar alakját befolyásolta a szláv: macseha (mostoha).
mostoha (főnév)
1. Nem vér szerinti szülő, főleg anya.
Az árvát egy jólelkű mostoha neveli fel. A mostoha saját gyerekeként szereti a csöppséget.
2. Nem vér szerinti gyerek, akit egy felnőtt ember, főleg nő nevel.
Megszokott helyzet egy mesében, hogy a mostohával rosszul bánnak. Az anya egyformán szereti a mostohát és a vér szerinti gyerekét is.
Kifejezés
A gonosz mostoha – (szívtelen nevelőt megtestesítő mesealak).
Lezárva 7K: 2013. május 10., 14:12
