Mese szó jelentése
mese (főnév)
1. Rövid kitalált történet, amely szórakoztató, érdekfeszítő és erkölcsileg oktató célú. Jellemzője, hogy kitalált szereplők vannak benne, valamint olyan csodás részletek, amelyek a valós életben nem fordulhatnak elő. A történet jellemzően a jók sikerével fejeződik be, és ezáltal az életre is alkalmazható tanulságot hordoz.
Sok mese szól az igazságos Mátyás királyról. Régen a mesékkel oktatták a jóra a gyerekeket.
2. Egy mű cselekménye; regény, elbeszélés, színpadi mű történetének vázlata.
Az opera meséje a varázsfuvola története. A regény második fejezetében fordul a mese az új szereplő megjelenésével.
3. Elképzelhetetlen történet vagy állítás, amely túllépi a valószerűség határát, és ezért általában nem fordulhat elő a valóságban, és ezért nem fogadható el igazságnak.
Ez az egész mese. A vállalatnál mesék keringenek a jövőbeli tervekről.
4. Kitalált magyarázat; az igazság leplezésére, önigazolásra, mások félrevezetésére, megtévesztésére kitalált esemény vagy körülmény; koholmány.
A férj azt a mesét találta ki otthon, hogy a munkahelyén kellett maradnia egy sürgős munka miatt.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
