Megszakítás szó jelentése
megszakítás (főnév)
1. Egy cselekvés abbahagyatása; egy tevékenység folytatásának ideiglenes vagy végleges megakadályozása.
A főnök megjelenése a kávézás megszakítását jelenti az irodában. A vihar kitörése a szabadtéri koncert megszakítását okozza.
2. Beszéd megakasztása; további szólás nem hagyása.
A történet végének elmondását a minduntalan megszakítás megakadályozta. A beosztott magyarázkodásának a főnök megszakítása vet véget.
3. Egy tevékenység abbahagyása átmenetileg; szünet tartása.
A bíró elrendeli a tárgyalás megszakítását. A lakodalomban a tánczene kis megszakításokkal végig szól.
4. Egy kapcsolat megszüntetése átmenetileg vagy véglegesen, amikor egy viszonyt, állapotot vagy folyamatot nem folytatnak tovább.
A szülőkkel való kapcsolat megszakítását nem nézik jól szemmel a rokonok. A munkaviszony megszakítását az alkalmazott kezdeményezi. A terhesség megszakítása érzelmi válságot is okoz.
5. Átvitt értelemben: Érzékelhető eredmény, amely ilyen (1, 2, 3, 4) helyzet következményeként létrejött állapot.
A kapcsolat megszakítása a régi barátok közti levelezés megszűnését is jelenti. Az irodában a munka megszakítása az ügyintézés leállásában érzékelhető.
Eredet [megszakítás < meg- (igekötő) + szakít + -ás (főnévképző)]
