Manőver szó jelentése
manőver (főnév)
1. Furfangos cselekvés, amely előre kitervelt lépések vagy fogások sorozata mások megtévesztésére, illetve előnyszerzésre.
A kormány gazdaságirányítási manővere meglepte az elemzőket. A fiú egy manőverbe kezdett a lány megszerzésére.
2. Jármű kormányzása a helyes irányba, vagy kedvező helyzetet kereső, veszélyt kikerülő irányítása; ilyen kormányzás lépéseinek sorozata. (Eredetileg főként a hajózásban használták, később alkalmazták a repülőgépek, űrhajók kormányzására, majd bármilyen más közlekedési jármű irányítására.)
A kapitány a jéghegyet kikerülő manőverre utasítja a kormányost. A hajó a kikötő elhagyása közben több manővert is végrehajt. A buszvezető előzéses manővere sikeres lett.
3. Katonaság: Tervszerű hadmozdulat, csapatmozdulat az ellenség megtámadására, megzavarására vagy megtévesztésére.
A csapatok védekező manőverből egy támadó manőverbe mennek át. A manőver során a repülőgépeket is bevetik.
4. Katonaság, régies: Harci gyakorlat, amelyet béke idején nagyobb katonai egységek részvételével hajtanak végre.
A manőverben két ezred vesz részt. A manőverben részt vevő katonák vaktölténnyel lőnek.
Eredet [manőver < francia: manoeuvre (hadgyakorlat < művelet) < maneuvre (kézi munka) < latin: manuopero (kézzel működtet) < manus (kéz) + opero (eszközöl, okoz)]
