Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Magas szó jelentése

magas (melléknév)

Top.jpg

Egy szintet meghaladó (hossz, élőlény, tárgy); egy adott, megkívánt vagy kijelölt szintnél több.

A magas fiúk jobban tetszenek a lányoknak az alacsonyabbaknál. A jó középiskola előkészíti a diákjait a legjobb egyetemek magas követelményeinek megfelelően.


Eredet [magas < ómagyar: magas < ősmagyar: magos, magod (magas) < dravida: migudi (magas, nagy) < migu (megnő)]
Megjegyzés: A szó alakjára hatással volt a latin: magnus (nagy) < görög: megasz (nagy) is, de ezek gyöke szanszkrit: maha (nagy)


További részletezés

1. Függőlegesen kiterjedt (hossz, élőlény, tárgy, dolog).

Az út mentén magas fák állnak. A város központjában áll három magas, tízemeletes ház. Az ajtón nehezen fért be a két méter magas könyvszekrény.


2. Fölfelé nagy távolságban levő (hely, dolog), amely a föld felszínétől vagy egy ahhoz viszonyított szinttől messze van.

A magas vízállás miatt homokzsákokkal kellett megmagasítani a gátakat. A fa alatt heverésző kiránduló elcsodálkozott a magas égen szálló felhők furcsa alakján.


3. Zene: Nagy rezgésszámú, a hangskála felsőbb helyén fekvő (hang).

Az énekesnő tisztán énekelte a magas C-t. A magas D is szépen cseng.


4. Átvitt értelemben: Az átlagosnál jóval nagyobb (összeg, érték, mennyiség).

A meghirdetett lakásért az eladó által kért magas árat nem tudták megadni, ezért alkudni próbáltak. A szójaételeknek magas tápértéke van.


5. Átvitt értelemben: Nagymértékű (folyamat, helyzet, állapot), amely bizonyos mértékkel mérve egy másik hozzá hasonlítotthoz képest nagyfokú.

A magas feszültség alatt levő vezeték közelében veszélyes tartózkodni. Az edény jól bírta a magas hőmérsékletet is.


6. Átvitt értelemben, orvosi: Az egészségeshez viszonyítva nagyobb mértékű (mért szervi folyamat, jellemző).

A magas vérnyomásra legtöbbször gyógyszert ír fel az orvos. A magas vércukorszint káros lehet.


7. Átvitt értelemben: Nagy hatalmú (személy, tisztség, testület), akit sokak fölé rendeltek, és nagy közösséget irányít.

A magas hivatal elrendelte, hogy mindenkinek nyilatkoznia kell a jövedelmének nagyságáról. Az eddigi bankigazgatót magas kormányzati állásba hívta meg a miniszter.


8. Átvitt értelemben: Felettestől eredő, nagy hatalmú személytől, testülettől eredő, vagy ilyennek járó (megnyilvánulás, tett).

Az író magas kitüntetést kap életművéért. A magas elismerés nagy örömet okoz neki.


9. Átvitt értelemben, régies: Előkelő (személy, megnyilvánulás, dolog), a társadalmi osztályok rétegek legfelsőbb részéhez tartozó, vagy olyannak látszani akaró.

A falura megjöttek a magas városi rokonok. A magas származásúak nem feltétlenül méltatlanok a rangjukhoz.


10. Átvitt értelemben: A megszokotton felülemelkedő (megnyilatkozás, tett), amely túllép a hétköznapin, a közönségesen.

A magas erkölcsiségnek jellemzőnek kell lennie egy vallás vezetőire. A magas szellemiség mellett a jó humor az igazán bölcs ember ismérve.


11. Átvitt értelemben: A szokott vagy a kívánt mértéket jóval meghaladó (megnyilatkozás, dolog), a hétköznapit felülmúló.

A magas teljesítményt mindenféleképpen díjazni kell. Csak magas színvonalon érdemes dolgozni. A bemutató magas művészeti mércét állított fel a soron következő előadások elé.


12. Átvitt értelemben: Nagy szellemi képességet kívánó (feladat, dolog), ami sokak számára elérhetetlen, fel nem fogható.

A magas tudomány sokak számára érthetetlen. A túl magas számtanfeladatot csak két tanuló oldotta meg az osztályból.


13. Átvitt értelemben, régies: Nagyra törő (megnyilatkozás, vágy).

A politikusnak magas vágyai vannak: idővel ő akar lenni a miniszterelnök. A szónok magas beszédét nagy taps fogadja.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

A magas porta – (a.) Történelmi: a török szultáni udvar intézkedő körei; b.) Átvitt értelemben: a hatalom gyakorlói).


Kivágja a magas cét – (a.) könnyedén, biztosan énekli a legmagasabb hangot is; b.) Átvitt értelemben: nehéz feladatot bravúrosan elvégez).


Magas dombormű – (Szobrászat: a háttér síkjából erősen kiemelkedő).


Magas fekvés – (Orvosi: a magzat kedvezőtlen elhelyezkedése az anyaméhben a szülés előtt).


Magas kor – (nagyon öreg kor).


Magas labda – (Sport: a.) jóval a játékosok feje fölött, az ellenféltől nehezen elfoghatóan továbbított labda; b.) könnyen megjátszható, értékesíthető labda; c.) Átvitt értelemben: Könnyen kihasználható helyzet, viccesen kicsavarható mondat).


Magas lóra ül / felül a magas lóra – (indokolatlanul nagy hangon, fölényesen beszél, viselkedik).


Magas lóról beszél – (fölényesen, fennhéjázva beszél).


Magas magánhangzó – (Nyelvtudomány: a szájüreg elülső részében képzett magánhangzó).


Magas röptű előadás/beszéd – (választékos, emelkedett stílusú előadás, beszéd).


Magas stílus – (emelkedett, választékos, irodalmi veretű stílus).



magas (főnév)

1. Felső térrész, az égnek a föld felszínétől nagyobb távolságra eső része.

A repülőgép magasba emelkedett. A sas a magasban keringett.


2. Régies: Tető, feljebb eső rész.

A hegy magasáról nézett szét a turista. A ház magasán is vannak ablakok.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Közmondások

Aki magasról néz le, hamar elszédül – (a hatalom könnyen megszédíti az embert).


Magasra jut/kapaszkodik – (viszonylag nagy rangot ér el).


Magasra tör – (rangban vagy teljesítményben felül akar emelkedni a saját szintjén, vagy a köznapin).


Magasról nagyobbat lehet esni – (fontosabb beosztásból nagyot lehet bukni).


Lezárva 7K: 2010. december 23., 13:15





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)