Mélabú szó jelentése
mélabú (főnév)
Lélektan: Levert, szomorkás hangulat; búskomor, lehangolt lelkiállapot, amikor a személynek nincs kedve semmihez, nem törődik se magával, se környezetével, nem lehet felkelteni az érdeklődését, figyelmét.
Ha a mélabú rátelepedik az emberre, akkor hajlamos lesz a betegségre is. A súlyos mélabút ma depressziónak hívják.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.