Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Lárma szó jelentése

lárma (főnév)

Noise.jpg

1. Több hangforrás keltette kellemetlen és tartós zaj, amikor több személy egy időben hangosan beszél, összevissza kiabál. Túlságosan hangos, kellemetlen és tartós zaj.

A tanteremben óriási lárma volt a becsengetés előtt. A teremben azonnal elült a lárma, amint belépett a tanár. Az utcán hömpölygő tömeg fújta sípok, trombiták, és a sűrűn vert dobok lármája behallatszott a házakba.


2. Hangos szóváltással, veszekedéssel járó jelenet, vita.

A konyhából az udvarra hallatszik az asszony lármája, ahogy az italosan hazatérő férjét korholja. A lármára a szomszédok is felfigyelnek, és kijönnek az udvarra.


3. Hangos, zajos tülekedés, a nyugalmat zavaró jelenségek összessége.

A város lármájától falura menekült a festő, bár ott is megmaradt a kedvenc témája a városi élet. Az üzlet egész évi lármájába belefáradt vállalkozó egy hónapra elment a tengerpartra nyaralni.


4. Régies: Riasztást jelző zaj, riadó vagy más vészjelzés.

A városi tűztorony lármája riasztotta az embereket, akik vödrökkel, szerszámokkal siettek az égő ház oltására. A gátőr lármája jelezte a faluhoz közeledő ár jöttét.


Eredet [lárma < középmagyar: lárma (lárma, riasztás) < csárma (lárma, zajongás) < török: csairma (lárma, kiáltozás)]
Megjegyzés: Kialakulását befolyásolta a német: Lärme, Lärm (lárma) < olasz: all'arme (riadó < „fegyverbe”)


Kifejezés

Lármát csap/üt – (a.) egy vagy több személy hangos kiabálással, hangkeltő eszközzel zajt okoz; b.) hangosan veszekszik).


Lezárva 7K: 2010. szeptember 14., 23:04





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)