Lidérc szó jelentése
lidérc (főnév)
1. Imbolygó, lobogó láng, amely meggyulladt mocsárgáztól származik; bolygó tűz.
A mocsárban itt-ott fénylik a lidérc. A mocsárban bomló növényi részek fejlesztik a lidércet tápláló gázelegyet.
2. Magyar mitológia: Gonosz szellem, amely bolygó tűz alakjában jelenik meg.
A babonás ember lidércet lát a temetőben. A gazda a sűrű ködben lidércet lát az istálló körül, ami szerinte megbetegítheti az állatait.
3. Átvitt értelemben, népies: Fojtogató gonosz szellem, amely az alvó emberre nehezedik.
A rossz álom a lidérc miatt van. Lidérc ül a lázas beteg mellére.
4. Átvitt értelemben, népies: Nyomasztó érzés, félálomban jelentkező, fojtogató érzés, kellemetlen, ijesztő álomkép, amelyet idegesség, hisztériás hajlam, esetleg emésztési zavar idéz elő.
A gyomorrontásos gyereket bántja a lidérc. A rossz lelkiismeretű ember kerülgeti lidérc.
5. Tájszó, magyar mitológia: Madár formájúnak képzelt lény, amely egy fekete kakas és fekete tyúk tojásából gazdájának hóna alatt kel ki, és őt védő, neki szerencsét hozó szellem lesz.
A nagyapa a jó lidércről mesél az unokájának. A lottó ötös nyertesének jó lidérce van.
Eredet [lidérc < ómagyar: lidérc < ősmagyar: lidir (fény, világosság)]
