Leél szó jelentése
leél (ige)
1. Egy időt eltölt; hosszabb időszakot az életének részeként eltölt.
Az öreg már leélte az élete javát. Vidéken leéltem az ifjúságomat, aztán felköltöztem a városba.
2. Régies: Eltartatja magát az adóssal egy hitelező az adósság törlesztéseként. Az adós asztalánál evéssel fogyasztja a tartozást.
Az apósom leélte nálunk a kölcsön adott pénzt. Apám is adott, de hamar leélte a pincémből elhordott borral.
Eredet [leél < le- (igekötő) + él (ige)]