Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Lant szó jelentése

lant (főnév)

Lant.jpg

1. Húros hangszer, amit ujjakkal pengetnek. A lant fából készült, hosszúkás, mandula alakú, alul kiszélesedő és félgömbszerűen kidomborodó, rövid nyakú, hat húrú hangszer.

A lant a 12. és 18. század kötött volt a legelterjedtebb. A szerelmes ifjú lanttal kísérte kedveséhez szóló énekét.


2. Zene: Ókori húros hangszer, amin pengetővel játszottak; líra. A húrok kifeszítésére kecskeszarvból készült, vagy azt utánzó keretet használtak.

Lanton az ókori görögök és rómaiak játszottak. A verseiket előadó költőket gyakran kísérték lanttal.


3. Átvitt értelemben: A versírás tevékenysége, amely személyes hangvételű, művészi igényű alkotás; költészet.

A szerelemes fiú a lanthoz fordul, hogy megírja érzelmeit a kedvesének. A fiú a pár hónapig tartó fellángolás után elfordult a lanttól, és azóta nem ír több verset.


4. Régies, elavult, átvitt értelemben: Csúnya, gonosz vénasszony; szipirtyó. Nyelves, veszekedős, rosszindulatú, öregasszony.

A mesék megszokott alakja a lant, aki árva lányt fogad be számításból, és csak dolgoztatni akarja szegényt. A mesében a lant nem engedte el a lányt a huszárral világot látni.


Eredet [lant < német: laute (lant) < arab: al-'ud (lant, „a fa”)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 25 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)