Lajha szó jelentése
lajha (melléknév)
1. Népies, régies: Lomhán járó (személy), aki járás közben fejét, karját esetlenül lógatja, tunyán mozgatja.
A lajha legényről nem látszik, hogy milyen erős. Egy lajha ember még lehet szorgos is, ha ráviszi a kényszer.
2. Népies, régies: Lomhán járó személyre jellemző (járás, mozgás), amiből látszik, hogy esetlen a mozgása.
A lajha járásnak nincs helye a katonaságban. A lajha mozgást nem tűri az őrmester.
3. Népies, régies: Nem szorgalmas (ember), aki a munkára szánt időt munkátlanul, henyélve, lustálkodva tölti el.
A lajha alkalmazottat nem tűri a főnök. A lajha munkaerő sokba kerül a vállalatnak.
4. Népies, régies: Lusta emberre jellemző (munka, tevékenység), amiből látszik, hogy az illető henyél, lustálkodik akkor is, amikor dolgoznia, tevékenykednie kellene.
A lajha munkát nem tűri a főnök. Az önálló kezdeményezés hiánya lajha tulajdonságra vall.
5. Régies, tájszó: Langyos hőmérsékletű (folyadék, étel), ami se nem nagyon meleg, se nem hideg; aminek hőmérséklete puszta kézzel érintve kellemes.
A lajha vízben kellemes az úszkálás. A kisgyerek csak lajha ételt ehet, nehogy megégesse a nyelvét.
Eredet [lajha < középmagyar: lajha (lomha) < lásd: lanyha]
